MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”
Támogatásával

Szatmári Juli – a 2013-as Hangfoglaló Magyarország győztese

A Hangfoglaló győzelem tavaly óta merre vitt téged...? Nagy előrelépést jelentett számomra a Peron Music Tehetségkutató, majd a Hangfoglaló  Magyarország Tehetségkutató megnyerése, mert ez tette lehetővé azt, hogy most ki tudjuk magunkat hangosítani, hogy van egy stúdióban is használható, gyönyörűen szóló gitárom. Lelkileg is fontos élmény volt, nekem különösen fontos, ugyanis célom a zenekarom motiválása is mindvégig, és ilyen visszajelzések rájuk is pozitív hatással vannak. A zenekar ötödik koncertje az MR2 Akusztik színpadán volt hallható, a tizedik koncertünkön a Kiscsillag zenekar előtt játszottunk. Nagy lépésekben haladunk, s remélem, a zeném egyre több emberhez jut majd el. 

Mivel foglalkozol éppen, mik a szakmai terveid a közeljövőre?

Jelenleg épp egy pályázaton, valamint a készülődő lemezemen dolgozom. Októberben rögzítjük első lemezünket, Schram Dávid a zenei producerünk, és ő látja el a keverési- és mastering feladatokat is. A lemezen közreműködik Hrutka Róbert és Bubenyák Zoli, csodás élmény velük dolgozni. Emellett tervezem az őszi klubszezont, s jövőre szeretnék készíteni videófelvételeket a dalaimhoz.
 
Nagyon régóta vágyom rá, hogy elkészüljön ez a lemez. Kicsit különös is, hiszen egy érát zár le számomra ez az anyag: az eddigi évek “Julijai” szólalnak meg rajta. Szerepelnek rajta régi dalaim, ám emellett elhangzanak teljesen új dalok is, az egyiket most próbáltuk össze a hétvégén. Hatalmas élmény számomra, hogy a csapat mind lelkileg, mind szakmailag is nagyon együtt tud működni, nagyon boldoggá tesz a közös munka. Rozsnyói Judit hegedül, Günsberger Ákos gitározik, Borbély Mátyás basszusgitározik és Laskay Péter dobol a zenekarban.
 
Koncertek? Szólótervek? Zenekari tervek?

Amint megjelent a lemez, úgy érzem, kissé le tudok nyugodni, ugyanis teret engedhetek teljesen az új daloknak. Szeretnék belekóstolni számomra új világokba is, ám mindemellett nagyon fontosnak tartom, hogy az egykori “egyszálgitáros” intimitás megmaradjon, akkor is, ha körülvesz a zenekar. Fontos számomra, hogy sokat koncertezzünk együtt, egyrészt, mert összekovácsolja a csapatot, másrészt így tudjuk a dalokat legjobban közösen “megszelidíteni”. Nem minden derül ki a próbateremben, építek a reakciókra a külvilágtól, s ezeket legjobban koncertezéssel ismerem meg. Nagyon sokat fejlődött a zenekar az utóbbi hónapokban, s ez pont a rengeteg fellépésnek tudható be.

Szerinted merre tendál a hazai zeneipar?

Azt figyeltem meg, hogy hazánkban kétféle popzene létezik: az egyiket úgy hívom, hogy „rádiópop“, mely többnyire gépzene, a másik pedig az „alternatív pop“. Szeretném, ha létezne hazánkban is úgynevezett „brit-pop“, nyilván magyar nyelven, mint amilyen külföldön a The Cardigans vagy a Coldplay és a Travis zenekarok. Élő hangszerekre épülő, intim zenére gondolok, mint például Katie Melua vagy Sara Bareilles zenéje. Ilyet szeretnék képviselni.
 
Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztal?

Pozitív trendként értékelem, hogy a hallgatóság összességében nyitott az új előadókra. Talán ennek oka az, hogy egyre több ingerre van szükségünk ahhoz, hogy egy előadó lekössön minket. Ez kétélű dolog azonban: ha megun minket a hallgató, tesz pár lépést, s máris új élményben lehet része. Ilyen ez a piac, úgy látom: nagyon meg kell küzdeni a figyelemért, s meg kell becsülni a közönséget. Alázat nélkül nem működik. Érezhető, hogy egy biztos rajongói bázis kialakítása rengeteg időbe és energiába telik.
 
Szerinted meg lehet élni ma a zenélésből - te ebből élsz?

Nem, van civil állásom a zenélés mellett. Szerintem igen, meg lehet élni belőle, megfelelő háttérrel és szerencsével, s éveket átölelő, rengeteg munkával. Én még nem tartok ott; a zenekar lassan egy éve létezik ilyen formában, tehát nincs mögöttünk annyi év és tapasztalat. Mindenesetre ez a célom, hogy meg tudjak a zenémből élni, mert úgy érzem, ez az utam, ehhez értek legjobban, ebben tudok kiteljesedni.
 
Milyen területről származik több bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertből, vagy lemezeladásból, esetleg jogdíjakból?

Véleményem szerint egy zenekar fő bevétele a koncertezésből származik. A lemezeladás igen csekély, a jogdíjak meg a szerzőt illetik, de ez utóbbi is lehet jelentős.


 
Mit gondolsz a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerinted miért?

Nem tudom, milyen volt régen. A mostani helyzetet nézve azt látom, ez is egy olyan szakma, amelyben meg kell küzdeni adott pozícióért, s rengeteget kell invesztálni, időt, munkát, pénzt. Gazdasági iskolát végeztem, s úgy látom, így működik a piacon szinte minden: inputokat ölünk egy projektbe, azaz erőforrásokat pozicionálunk optimálisan. Itt a fő erőforrásunk a humán erőforrás, az idő, kapcsolati tőke és pénz. Ami azonban különbség a művészeti ágakban, hogy érzelmekkel operálunk. Nagy felelősség írni valamit, s ezt másoknak átadni. Ez a “termékünk” többletértéke.
 
Van-e jelölted, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?

Úgy érzem, nem tudok erre megfelelő választ adni, s nagyon sok múlik a szerencsén, hogy egy előadó jókor legyen jó helyen, és megtalálja az ehhez szükséges csatornákat. Ráadásul manapság egyszeri siker nem is garantálja a “sztárságot”, mert nagyon jelentős a verseny, és sok szereplőből áll. Szerintem a legfontosabb, hogy mindig a tőlünk telhető maximumot adjunk, s dolgozzunk keményen azon, amiért kiállunk.
 
Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában?

Véleményem szerint nagyon fontos szerepet töltenek be a tehetségkutatók, egyrészt, mert előadóként sokat lehet tanulni, fejlődni általuk, megismerhetünk más zenészeket, zenei szereplőket, másrészt pedig megnyithat bizonyos csatornákat. Ráadásul nem elhanyagolható a motiváló szerepe, ösztönzi a zenekar tagjait arra, hogy próbáljanak, intenzíven készüljenek, pláne a kezdeti szakaszban. Nagyon sokat köszönhetek a tatabányai Peron Music Tehetségkutatónak, és az azt működtető Peron Music Alapítványnak. Megismertem általa gyönyörű embereket, akikkel öröm együtt dolgozni. Hasonló élmény volt számomra a Hangfoglaló Tehetségkutató is. Nagyon fontosnak tartom a zsűrizést: az ott kapott visszajelzések sokat segíthetnek abban, hogy jobb előadóvá váljunk. A Peron Music Tehetségkutatón például intonációs problémákra hívták fel a figyelmemet, s utána kezdtem el énektanárhoz járni, s azóta érzem, mennyit fejlődtem. Sosem tanultam előtte énekelni, ezért ez fontos lépés volt a zenei életemben.

Mi a véleményed a fesztiválokról?

Ez évben vehettem részt először fellépőként fesztiválon. Elöszőr volt kiírva plakátokra: Szatmári Juli koncert. Különös élmény volt, remélem, még sok ilyenben lesz részem. Sokat tanultam ezekből a fellépésekből, ugyanis ami egy klubkoncerten működik előadóként, fesztiválon nem feltétlenül. A klubműsorunkban több ballada is szerepel, amit a fesztiválon egyszerűen nem játszhattunk el, mert a hangulat mást diktált. Nagyon örülök, hogy megtapasztalhatom ezt, s remélem, jövőre is lesz részem fesztivál élményekben.

Mi a véleményed a zenei klubéletről?

A klubok jóval intimebb közegek, s a legtöbb koncerthelyszín rendelkezik saját hangosító csapattal, technikai felszereléssel. Számolni kell viszont azzal, hogy számos klub nem reklámozza a koncertet, ritkán van tehát ilyen fellépésnek visszhangja a médiában. Budapest klubjai azonban elég színesek: magam is nagyon szeretek klubkoncertekre járni. Fellépőként könnyebben tudok kapcsolatot teremteni a közönséggel, ami nekem nagyon fontos.


Szerinted mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

Sokszor hiányolom az összefogást az előadók, valamint a piac további szereplői között. A média sokszor torzít, hiszen alapvetően az a leginkább eladható, ami a legkönnyebben emészthető. Pedig hosszú távon, úgy érzem, nem ebben rejlenek az értékek. Nyilván én sem teljesen a mainstream vonalat képviselem, ezért érzékelem olykor drasztikusan ennek hatását. Véleményem szerint, ha nagyobb fokú lenne az összefogás a piac szereplői között, könnyebben juthatna az előadó ahhoz a közönséghez, melyet ezen kölcsönös támogatás nélkül több éven keresztül próbál elérni.

Szatmári Juli

http://www.szatmarijuli.hu/

https://www.facebook.com/szatmarijulipage 

2014. szeptember 18. 20:45

Minden jog fenntartva. 2017 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA