MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

Életképek – Birta Miklós

Folytatjuk életképek címmel indított önálló sorozatunkat, melyben ugyanazon kérdéseket tesszük fel számos hazai művésznek azt remélve, hogy a válaszaikból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és a zenész hivatásról.

Mivel foglalkozol éppen?

A Kodolányi János Főiskola Jazztanszékén a gitártanszéket vezetem. A Budapest Jazz Orchestra tagja vagyok, emellett a szóló produkciómat gondozgatom, és az Érd FM-nél most indult egy jazzműsorom heti rendszerességgel. A magántanítás már csak egy nap egy hónapban...

Mik a szakmai terveid a közeljövőre?

Nekem folyton terveim vannak, csak időm nincs mindenre sajnos. Jelenleg azzal is beérem, ha az éppen futó munkáimat jó lelkiismerettel el tudom végezni.

Új anyag? Koncertek? Szólótervek? Zenekari tervek?

A szóló produkciómon sokat dolgoztam és még legalább ennyit szeretnék. De már játszom vele. Viszont nem szeretném a hakni világába engedni. Ezt inkább ilyen kamaraszínház helyszíneken tudnám elképzelni. De hogy oda hogyan kell eljutni azt még 45 évesen sem tudom. :)
Van egy álmom amit nagyon régóta tervezgetek, de arról még korai lenne beszélni. Csak annyit róla, hogy nem jazz... szövegeket és verseket is írogatok. E köré szeretnék majd egy zenekart összeállítani... majd...
Pár éve megírtam egy elmélet könyvet ami nagy sikerrel megy. Ennek terveztem folytatását is, de az rengeteg idő... pedig kéne... és igény is lenne rá...

Szerinted merre tendál a hazai zeneipar?

Az embereknek a zenéhez való viszonya megváltozott, és ezt sok zenész képtelen megérteni. Nekem is eltartott pár évig. A régi módszerek nem működnek. Én a fő trendi vonalakat nem ismerem, mert nekem az egész munkásságom a periférián mozog. Én jazz zenész vagyok. Ezért ahhoz nem tudok hozzászólni.

Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztalsz?

A trendeket a gyerekeimen látom. A három fiamból kettő nagykamasz. És azt látom, pontosan ugyanúgy csinálják a zenekaraikat mint én tettem a 80-as években. Amíg az én generációm panaszkodik, és nyalogatja a sebeit, addig felnő egy új generáció, akiknek ez már nem mond semmit. Szerintem megint élénkül az érdeklődés az élő zene iránt műfajtól függetlenül. Ez makró méretekben mindig a gazdasággal áll összefüggésben. A 2008-as válság mindenkit nagyon megrázott. Engem is. De érezhető a pozitív elmozdulás..

Szerinted meg lehet élni ma a zenélésből - te ebből élsz?

Zenélésből bizonyos ideig lehet megélni. Mondjuk valaki csinál egy projektet ami befut. Azzal egy pár évig elvan, de aztán mi lesz? Szóval a zenész, akkor tud egy életpályát végigcsinálni például 40 évet, ha vendéglátós, és minden este a kispipacsban zongorázik. De egyre kevesebb az ilyen „állandó” hely. Most a folyamatos változás világát éljük. 

Ami ma van az holnap már nem úgy lesz. Ezért az életpályát is dinamikusan kell kezelni. Sok tragédia van abból hogy valaki nem tud változtatni a hozzáállásán. A világ hatalmasat változott, és ez jelenleg is tart. Az „győz” aki ezzel együtt tud fordulni. Nekem a zenélés mellett a tanítás az ami szerelem. Egyszerűen nagyon szeretek tanítani, egyáltalán emberekkel foglalkozni, és a válság évein is ez segített át. Tehát én szó szerint azt csinálom, ami a diplomámban szerepel 1996 óta: előadóművész-tanár

Mennyit keresel egy évben? (csak ha nem sért a kérdés)

Nem sért a kérdés. Nekem nagyon rapszodikus a gazdasági helyzetem. Nincs két hónap amikor ugyanannyit vinnék haza. És miután 3 gyermeket nevelünk feleségemmel, ezért elmondhatom nincs az a pénz, ami elegendő lenne. De 15 éves autóval járok, és nem tudom újabbra cserélni. Ezzel be tudjátok állítani a jövedelmi helyzetemet.

Milyen területről származik több bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertből, vagy lemezeladásból, esetleg jogdíjakból?

A hazai zenész kifejezés sokféle csoportot rejt. Lemezeladás ma nem létezik, ha csak az internetes mp3 eladásokat ide nem vesszük. Jogdíjat én annyit kapok egy évben ami, egy téli gázszámlára elég. De vannak akik ebből teremtik meg az egzisztenciájukat. A rádiójátszás ebben sokat segít.
A koncertgázsik is differenciáltak, mert egy klubban 5e ft-ot is adnak, de egy szuperbulin 1,5m ft-ot is. Attól függ ki a főhős, és hol van a buli.

Mit gondolsz a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerinted miért?

Ki az aki megítéli a zenészeket? Mert ha a csibész koncertszervezőkre gondolsz, vagy azon klub tulajdonosokra akik a legnagyobb ellenségnek tekintik a zenészt, akkor a megítélésünk igen rossz.
Az én személyes tapasztalatom ellenben az, hogy az érdeklődők akik eljönnek a koncertemre, a tanítványok, és a kollégák akikkel együtt dolgozom, akik interneten keresnek meg ügyes-bajos dolgaikkal, nos tőlük minden tiszteletet és megbecsülést megkapok, és ez nagyon jó érzés. Ez visszajelzés tanári és zenész mivoltomra.

Van-e jelölted, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?

A magyar világsztár számomra azt jelenti, hogy magyar anyanyelven beszélő DE külföldön élő zenész. Itthonról ezt nem tartom lehetségesnek. Globalizáció ide-vagy oda, ez még nem megy. És talán nem is fog. Ehhez mindig el kell utazni oda ahol ez nagyban megy. Nálunk sosem ment nagyban és nem is fog. Kevesen is vagyunk, és pénz sincs a zsebünkben hozzá.

Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában?

Kutatni már mindent kikutattunk, még azt is amit nem akartunk..:) A tehetséggondozás az ami igazán a nagy kérdés. Mert mi lesz ezekből az emberekből? Ki foglalkozik velük aztán? Termékek amit újra és újra el akarnak adni nekünk, ezért senkinek sem érdeke hogy hosszú távon fenn maradjanak. Ezért a tehetségkutatásnak nem sok értelme van, ha aztán a kukába dobjuk. Ezzel együtt inkább ez legyen mint a Big Brother..

Mi a véleményed a zenei utánpótlásról?

Tehetségek mindig is voltak és lesznek is hál' Istennek. Ma sokkal többen tanulnak mint anno, és sokkal több lehetőségük is van. Ez alapvetően nagyon jó dolog. Az oktatásban azonban nagyon komoly feladatok vannak. Nekem tanárként ez missziói feladat. Az értékek megőrzése, felmutatása, és továbbadása.

Mi a véleményed a fesztiválokról?

Azok jók, szeretem őket. Főleg a jazzfesztiválokat. Sajnos az utóbbi 3 fesztivál amin játszottam külföldön volt.

Mi a véleményed a zenei klubéletről?

Talán koromnál fogva is, már nem igen klubozom. Az a fiataloké. De inkább elmarasztaló mint elismerő. Csak hát tudod nekem ebben is pont most, nem olyan régen volt egy nagyon pozitív élményem az egyik klub tulajdonossal, aki úgy tolta meg a gázsimat hogy nem is kértem, és még egy üveg bort is kaptam tőle... (az is igaz hogy aznap este minden asztalnál ültek)

Szerinted mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

Egy csapásra semmi. Ehhez ki kell „nevelni” egy olyan generációt, akik fel tudják ismerni az értékeket, tudnak neki örülni, és szívesen látogatják a koncerteket. Na ettől sajnos még nagyon messze vagyunk. A válasz az oktatásban van.

Köszönjük a beszélgetést

https://www.facebook.com/miki.birta.7?fref=ts
http://mikibirta.blogspot.hu/
https://www.youtube.com/user/mikibirta
 

2015. február 8. 18:28

Minden jog fenntartva. 2024 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA