MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

Erdélyi utakon gyűjtötte lemezanyagát Tímár Sára

Hosszú évek óta jár népzenei gyűjtőutakon, és az ottani tapasztalások alapján jelentette meg első szólólemezét Tímár Sára Prima Primissima Junior, Levente- és Ex Libris-díjas énekesnő. Sárát több formációból, többek közt a Sebő együttesből is ismerheti a nagyközönség. 

Ha egy gyermek szeretne zenélni és színpadra vágyik, akkor általában popénekesnő, gitáros, dobos vagy rockénekes szeretne lenni. De hogy lesz valakiből népdal énekes?

A szüleim már egészen pici koromban felfigyeltek arra, mennyire szeretek énekelni. Sokszor mesélték, amikor a szerencsi nagyszülőkhöz autóztunk Budapestről, egész úton énekeltem mindenféle tekervényes dalokat. Ekkor még beszélni sem igen tudtam. Aztán beírattak zeneoviba, és egyértelműen látszott a vonzódásom a zenéhez. Amikor 7-8 éves koromban Szentendrére költöztem az első évben elvittek egy gyerek koncertre és rám esett a szerencsés választás: én vihettem fel a virágcsokrot Szvorák Katalinnak, aki ott marasztalt közösen énekelni. Nagyon boldog voltam és izgatott. Tátott szájjal hallgattam végig a koncertet, a gyönyörű népdalokat amiket énekelt nekünk. Azt hiszem ez a műsor olyan nagy hatást gyakorolt rám, hogy ott eldőlt minden. Beiratkoztam a helyi zeneiskola népi ének szakra. Onnantól kezdve faltam a szebbnél-szebb szövegeket és dallamokat. Minden egyes dalhallgatás és tanulás elvarázsolt. Emlékszem kamasz koromban is egész éjjel hallgattam a kazettás magnón a széki néniket. Rengetegszer visszatekertem egy-egy ütemet, hogy tisztán le tudjam venni a tekervényes díszítéseket. A Szentendrei Református Gimnáziumban Lázár Enikő volt az énektanárom, akinek szintén nagyon hálás vagyok. Végig támogatott, nevelt az életre, egyengette az utamat. 
Ez a szerelem vitt a Zeneakadémiára, ahol elvégeztem a népi ének BA és MA szakát, így most már én is tovább adhatom az éneklés szeretetét. Szvorák Katalinnak köszönhetően a helyi zeneiskolában vagyok népi ének tanár, átadta a stafétabotot, és a Budapesti Ward Mária Szakgimnáziumban oktatok még pályára készülőket.

Hogyan zajlik a népdalok gyűjtése?

A népdalgyűjtés nagyon izgalmas folyamat. Az évek alatt megtanult hanganyagokat rendszerezem magamnak, hogy melyik faluból milyen anyagokat tudok. Van egy-két szakmai segítségem, akikről tudom, hogy sokat jártak egy-egy tájegységen gyűjteni, készítettek munkákat az adott anyagból. Ilyen segítség volt számomra például Pavai István, Németh István vagy Bárdosi Ildikó. Ők nagyon sokat segítettek abban, hogy kik a ma/akkor még élő nótafák. Ezeket a neveket összeírtam, felkészültem a dallamokból, szövegekből, hogy legyen mit kérdezni, ha a néninek vagy bácsinak nem jutna azonnal az eszébe.
Általában nem szervezek le előre semmit, csak a szállást, és magamnak tervezek egy utazási menetrendet. Minden alkalommal nagyon izgatott vagyok, hiszen ott fog eldőlni, hogy megérte-e a nagy utazás, kapok-e ajándékba egy pár szép éneket, vagy alkalmatlan időben zavarok. Azért azt elárulhatom, hogy eddig mindig gazdagabban tértem haza, feltöltődve lelkileg és tudásilag is. Javarészt az erdélyi területeken jártam eddig: mezőségen és a Küküllő-mentén, de jártam felvidéken és Somogyban is. Szeretnék még sokat utazni és tanulni. 

Mennyire tekintesz ki a népdal/népzene világából? Hallgatsz másfajta zenéket is?

Nagyon szeretem a környező népek népzenéjét is hallgatni, és a világzene sem áll tőlem távol, hiszen több ilyen formációban is megfordultam már. Jelenleg a Dalinda a cappella formációban éneklek, akikkel a magyar népdalok stílushű megszólaltatása mellett belecsempészünk olyan szólamokat és megfogalmazásokat, ami kicsit elrugaszkodik az autentikától. A Forgó zenekarral is világzenét játszunk, bár velük is az autentikára támaszkodva. 
A Sebő-együttes énekeseként az énekelt versek világában merülhettem el, ez is egyfajta új kihívás, de mégis népzene közeli. Így azt mondhatom, az autentika nálam az etalon, viszont nagyon vonzódom más műfajok alkotásaihoz is, nagyon le tudnak nyűgözni egyedi előadók, legyenek világhírűek, vagy csak kis klubbokból ismerősek. Szeretem Dresch Mihály muzsikáját, Stinget vagy a Dead Can Dance zenéjét, az ízléses rockot és az alternatív zenekarokat is, de ha igazi megnyugvást keresek, akkor Hildegard von Bingent hallgatok. Sorolhatnék még sok mindent ide, azt hiszem a kulcs abban rejlik, hogy minden zene ami értéket képvisel, munka van mögötte és tartalom, alázattal van megszólaltatva azt szívesen fogadom.

Pontosan hány formációban vagy jelen?

Sebő-együttes, Dalinda, Forgó, és a saját autentikus formációm. Alkalmanként fellépek Szvorák Katalinnal is.

Mi az, ami kimaradt az eddigi színes pályafutásodból, és vágysz rá?

Fontos volt számomra, hogy az első szólóalbumom igazán gazdag népzenei anyagból álljon.
Ez egyfajta zenei számadás, egy zenei névjegykártya. Amire még nagyon vágyom, egy saját világzenei együttes. Az alap gondolat megszületett, de a megvalósítás még várat magára egy kicsit, mindent szép sorjában... Folyamatban van egy cd, aminek a tartalma református népénekekből áll, éppen ekörül forog most minden bennem, valamint a Dalindával is nagy stúdió munkában vagyunk, készül első debütáló lemezünk. Nagy örömmel tölt el és nagyon hálás vagyok, hogy kibontakozhatok, kapok lehetőséget a megmutatkozásra.

Pretz Niki


2018. június 14. 19:07

Minden jog fenntartva. 2018 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA