Miskolcon is Poptörténeti emlékpontot avattak
Május 29-én, ünnepélyes keretek között avatták a Gárdonyi Művelődési Házban azt az emléktáblát, amellyel poptörténelmi emlékpont lett a helyszín. Az esemény díszvendége volt Fortuna László Tüsi miskolci zenész, az Edda egykori dobosa, Zselencz László Zsöci, az Edda egykori basszusgitárosa, Andrásik Remo, a HANOSZ főtitkára, valamint Kuruc Attila, aki az 1973-as Diósgyőri Popfesztivál miskolci szervezője volt.
Az eseményen Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program ideiglenes kollégiumának vezetője, Rozsonits Tamás rocktörténet-író, zenész - a Moby Dick zenekar egykori dobosa- és Tánczos Tamás a Miskolci Kulturális Központ intézményigazgatója mondott köszöntőt. A zenei aláfestésről a helyi Zenegép együttes tagjai gondoskodtak az avatón – néhány klasszikus rockdal előadásával. Az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzése Alprogramja az egykori Budai Ifjúsági Park területén, a Várkert Bazárban avatta első poptörténeti emlékpontját 2015-ben, Miskolcon a tizenhatodik emléktábla került átadásra.
A nagy múltú Bárczay família egyike az ország legrégebbi nemesi családjainak, eredetüket a XIII. század elejére vezetik vissza. Ősi fészkük a Felvidéken lévő Abaúj vármegyei Bárca település volt, de már több évszázada volt birtokuk (Miskolc) Hejőcsabán is. A Bárczayak az elmúlt nyolcszáz évben több községben birtokosok voltak Borsod és Abaúj vármegyében, e kastélyon kívül több Észak-Magyarországon és az ország más részén általuk építtetett kastélyt és kúriát ismerünk. A Gárdonyi Művelődési Ház épülete is az ő hagyatékuk, a páratlan parkkal körbevéve.
Az 1973-as Diósgyőri Popfesztiválra azért szövetkezett anno a zenész szakma, hogy a bevételből legyen egy ifjúsági park Miskolcon. '74-ben el is indult a helyszín, a park, a már a hatvanas évek közepétől létező művelődési intézmény részeként. Több korszakot is dokumentálhatunk az indulástól egészen napjainkig, amikor is a 2017-2018-as évadra a Hangfoglaló Könnyűzenei Támogató Program keretében több koncertet is sikerült leszervezni. Decemberben egy sikeres Belmondo Beatles est volt a koncertteremben, legutóbb, április közepén, az ’73-as fesztivál 45. évfordulójára szerveztek egy megemlékezést, Török Ádám és vendégeik koncerttel, valamint egy eddig be nem mutatott film vetítésével, ami a ’73-as rendezvényről készült.
A park és a művház könnyűzenei vonatkozású programjainak erősödése Demcsik Iván igazgató regnálása alatt történt meg - már a hatvanas évek közepén. A miskolci zenei életnek is bölcsője volt ez a helyszín – klubként és próbahelyként is. Többek között az Edda tagjainak előd zenekarai is működtek – alakultak- itt, de több ma már nem létező formáció kezdte itt szárnyait bontogatni: Kőtörő, Héliosz, Tandem, Neogén, Metal, de országos ismertségű csapatok is rendszeresen felléptek, kluboztak itt már akkoriban: Gemini, Kati és a Kerek Perec, Beatrice, Mini.
Gyakorlatilag majd minden jelentősebb együttes koncertezett itt, Szabolcs András igazgató folytatta elődje zenei koncepcióját, rendszeresen léptette fel az országosan ismert, népszerű rockbandákat, játszott itt a lengyel SBB, a Locomotív GT társaságában és a ’70-es évek végére – a miskolci Edda Művek felfutásával egy időben- a rock fővárosának nevezték Miskolcot, ebben nagy része volt a Gárdonyinak is. Működött itt Edda rajongói klub is a ’80-as évek legelején, ahol például a 3. lemezüket még megjelenése előtt mutatták be a srácok.
A P.Mobil egy időszakban a teremben és a szabadtéri színpadon is koncertezett, heti rendszerességű klubjuk is volt itt, sokáig, sokan azt hitték, hogy miskolci a zenekar! Ebben közrejátszott a Miskolcról írt daluk és a rendszeres fellépéseik is.
A ’70-es évek végére felerősödő rock (csöves) hullám/jelenség a Gárdonyi park kihasználtságát is csúcsra járatta, érkeztek az országosan ismert és a helyi rockbandák: East, Korál, Karthago, Új Skorpió, Edda, Solaris, Lobogó, P. Boksz, Pokolgép, Hobo Blues Band, Ikarusz, Piramis, Charlie, Rotor, Swetter, Kabinat Rt., Excelsior stb., de Radics Béla is koncertezett a parkban - élete delén túli időszakában. Fiatal miskolci csapatok is kaptak fellépési lehetőséget, rendszeresen tartottak itt tehetségkutatókat és az underground vonal is szerephez jutott egy időben.
A park színpadára legendás út vezetett! Ugyanis az épület sajátosságai miatt csak a nagyterem ablakán keresztül tudtak a zenészek kijutni, egyenesen a ház hátsó falához épített színpadra. Nevezetes a régi bejárata is a parknak, ugyanis egy patakon átvezető kis vashíd volt a rock fellegvárába vezető út. Ez a híd a mai napig megvan, használható, a hely a másik oldali utcafronton kapott újabb bejáratokat, de 2018-tól újra elérhető a „nosztalgia útvonal” egy-egy koncert alakalmával.
A legenda szerint a művelődési intézmény vezetősége és dolgozói éjszakába nyúló kártyacsatákat vívtak a település két nagyüzemének dolgozóival, hogy elnyerjék a színpad építéséhez szükséges nyersanyagot és azt a társadalmi munka mennyiséget, amivel felépülhetett ez a legendás pódium.
PAYA
2018. május 31. 08:20