MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”
Támogatásával

Minden az adott pillanatban születik

Interjú Sárik Péter jazz zongoraművésszel, zeneszerzővel, tanárral... Sárik Péter az évek során szinte minden zenei irányzatban kipróbálta magát, játszott klasszikus, könnyű, pop, latin és világzenét. Több más ismert magyar és külföldi művésszel is dolgozott már együtt, mint például legutóbb Falusi Mariannal, Luiza Zannal, Berki Tamással, Palya Beával. A Sárik Péter Trio X Beethoven c. új lemezükkel november 4-dike óta turnéznak Magyarországon és Romániában egyaránt. Maga is aktívan támogatja a tehetséges, erdélyi zenész fiatalokat, valamint célja, hogy betekintést engedjen közönsége számára a jazz és az improvizáció világába. Munkásságát a HANOSZ 2016-ban Öröm a Zene - Év Zenésze díjjal jutalmazta, ennek apropóján beszélgettünk új lemezéről, a Beethoven-program céljáról, és sikereiről, valamint az improvizáció adta szabadságról. Schranez Rebeka interjúja

A HANOSZ az idei Év Zenésze díjat neked ítélte 2016-ban. Mit jelent számodra ez az elismerés?

Természetesen nagyon örülök és büszke vagyok, hogy idén én kaptam ezt a díjat, aminek már az elnevezése is félelmetes:  tudjuk, mennyi fantasztikus zenész van Magyarországon,  ezért különösen nagy dolog, ha ilyen komoly szakmai kitüntetést kap az ember.

Régóta foglalkozol különböző szerzemények jazzátirataival, most november 4-én jelent meg a Sárik Péter Trió X Beethoven c. lemezetek. Beethoven zenei témáinak modernizálása mennyiben jelentett kihívást számodra? Nem korlátozott-e munkád során az alapmotívumok megtartása?

Minden feldolgozás nagy kihívás, hisz jogos lehet a kérdés: minek piszkálunk bele, miért nyúlunk hozzá, hisz az eredeti művek önmagukban tökéletesek. Szóval csak akkor szabad feldolgozni valamit, ha azt aktualizálni tudjuk, vagy hozzá tudunk tenni egy új színt, új árnyalatot, úgy, hogy az eredeti üzenet megmaradjon. Beethovennél és a klasszikus műveknél még csúszósabb a talaj, hisz sokan gondolják úgy, hogy szentségtörés megváltoztatni akár csak egy hangot is, csak úgy szabad játszani, ahogy a szerző megírta… Én másképp gondolom, és szerencsére a közönségünk is, rendkívül népszerűek mind a Jazzkívánságműsor lemezeink-koncertjeink, mind a Beethoven anyagunk. Azokat a műveket, melyeknél úgy éreztem, hogy korlátozva vagyok, nem tudok érdemben hozzátenni az alapműhöz semmit, nem dolgoztuk fel.

A Beethoven-program célja, hogy felidézzétek azt a korszakot, mikor még lehetőség volt az improvizációra a klasszikus zene esetében is. Ti milyen irányban engedtek ennek teret az alkotás és az előadás során?

Ez az egész projekt lényege, hogy szabadabban kezeljük Beethoven műveit, hisz ő is, és akkoriban még minden zenész improvizált. Sajnos mára, tisztelet a kivételnek, de a klasszikus muzsikusok már csak szigorúan a megírt anyagot adják elő. Mi játszunk darabokkal, lubickolunk a témákban, soha nem szólal meg kétszer pontosan ugyanúgy egy mű, és itt már el is mosódik a határ a klasszikus zene és a jazz között.

Mennyiben segít ez a program megszerettetni a komoly zenét azokkal, akik kevésbé befogadóak rá? Milyen visszajelzések érkeztek idáig?

A közönség imádja ezt a fajta hozzáállást a komolyzenéhez,  a zeneakadémiai koncertünkre is gyorsan elkelt minden jegy. Egyre nagyobb és nagyobb a fellépéseink látogatottsága, és tisztán látom, hogy akik először csak a Jazzkvánságműsor koncertre jönnek el, azok később megjelennek olyan jazzkoncerteken is, ahol már nem feldolgozások szólnak, és több visszajelzést kaptunk olyanoktól is, akik a mi feldolgozásunk miatt hallgatták meg később az eredeti klasszikus művet, és váltak talán komolyzene rajongókká.

Mit gondolsz, mennyire lehetnek időtállóak az általad átdolgozott zenei darabok? Lehetségesnek tartod-e, hogy később a te munkáidat is ilyen értékálló műként próbálják meg újra értelmezni?

Nem hiszem, hogy időtállók lesznek, hisz a forrás, az eredeti az, ami megmarad, az a lényeg, de nem is ez volt a cél. Nekünk megvan a „saját életünk", nem egy cover band vagyunk. 
Sok zenét írok, mindenféle stílusban, ha abból az utókor bármit is értékesnek talál majd, akkor nagyon fogok örülni, és odafent a haverokkal koccintunk majd rá!

Az „Idebent, odakint” c. szerzői lemezed óriási sikert aratott, ahol olyan híres vendégekkel játszottál együtt, mint például Berki Tamás, Falusi Mariann, Palya Bea, Sena. Minek az alapján választottál előadókat? Készül-e hasonló lemez, és ha igen, kik lennének a meghívottak?

Ez egy kirándulás volt a popzene irányába, és csak olyan énekesek és zenészek szerepelnek a lemezen, akikkel rövidebb vagy hosszabb ideig játszottam együtt, és nagyon szeretem őket, a művészetüket. Nem hiszem, hogy a közeljövőben készül még egy ilyen anyag, hisz nem ez a fő profilom, maradok a kaptafánál.

Falusi Mariannal 2009 óta játszol együtt. Legutóbb november 5-én léptetek fel a Zsinagógajazz koncerten a Győri Zsinagógában. A hely szellemisége mennyiben befolyásolta a fellépés hangulatát, a számok kiválasztását, az improvizációt?

Milyen jó kérdés! Ahogy elkezdtük a hangbeállást, rögtön elkezdett hatni ránk a közeg, improvizáltunk is egy szépet, amit gyorsan fel is vettünk. Íme: 


Ja, és írtam is ott egy dalt. Ezért imádok jazz-zenész lenni, mert nálunk tényleg minden az adott pillanatban születik, egyik műfaj sem ad ekkora szabadságot és ennyi lehetőséget az előadónak.

Azt hiszem elmondható a munkásságodról, hogy nagy hangsúlyt fektetsz az improvizációra és a közönség interaktív bevonására az egyes előadásokon. Ahogy ez az „Amit tudni akartál a jazzről, de sosem merted megkérdezni”. c. előadásból is kiderül. Mit takar valójában ez az interaktivitás a koncerteken? Hogyan tudjátok interakcióra ösztönözni a közönséget?

Az évek alatt rájöttem, hogy még a jazz koncertekre járók nagy része sem tudja, hogy mit is csinálunk mi a színpadon. Azt tudják, hogy improvizálunk, de, hogy ez pontosan mit is jelent, azt nem, viszont esélyük sincs, hogy megtudják, mert nincs lehetőség vagy bátorság megkérdezni. Természetesen hozzáértés nélkül is lehet élvezni a jazzt, de mivel pofonegyszerű megérteni, ha valóban érthetően magyarázzuk el, és egy óra alatt mindenkinek minden világos lesz, így kár lenne tudatlanul hagyni a kedves közönséget. Ezért kezdtük el ezt az előadássorozatot, ahol a kérdéseket, anonim, előre várjuk, így senkinek sem kell attól tartani, hogy lebukik. :-) Íme, egy videó a legutóbbi marosvásárhelyi előadásról:


A koncerteken pedig egyszerűen a közönségünk felé fordulunk, beszélek hozzájuk, velük, néha együtt énekelünk, de a legfontosabb, hogy azt érezzék, most nem rossz értelembe vett művész urak vannak a színpadon, hanem olyan srácok, akik imádnak zenélni, és ezt az örömöt megosztani mindenkivel.

Több projekted mellett zsűriként részt veszel a marosvásárhelyi ifjúsági jazzversenyen. Hogyan született meg ez az elhatározás? Sikerült-e eddig kimagasló tehetségekkel találkoznod a verseny keretében? Amennyiben igen, támogatjátok-e őket a verseny után is zeneileg?

Az ötlet a marosvásárhelyi Jazz&Blus Klub tulajdonosáé, Demeter József, Döméé. Nagyon fontos, hogy segítsük, támogassuk a fiatalokat, a pályakezdőket. Ezen a versenyen megmutathatják a tudásukat, nagyon szép pénzdíjakat vihetnek haza, fellépési lehetőségeket nyerhetnek nagy fesztiválokon, és nem utolsósorban, az itt eltöltött egy hét alatt ismerkedhetnek, kapcsolatokat építhetnek és rengeteget zenélhetnek, illetve kurzusokon vehetnek részt. Igen, rengeteg tehetség bukkan itt fel, akiket igyekszem nyomon követni és támogatni.

Nemrég ért véget az erdélyi turnétok. Mely főbb állomásokon lehetett látni titeket? Melyek voltak ezek közül a legmeghatározóbbak számodra? Tapasztalható-e volt az érdeklődésben bármiféle különbség az ittenihez képest?

Igen, nemrég ér véget, és most megint kint vagyok, legutóbb a Beethoven anyagot játszottuk 11 városban, most Luiza Zan, fantasztikus romániai énekesnővel koncertezünk 7 helyen, igazából az a kérdés, hogy hol nem! :-)
A negyed életem Székelyföldön töltöm, számomra már megszokott, hogy az itteni közönség különösen nyitott és befogadó, nem is tudnék kiemelni legmeghatározóbb helyszínt, mindegyik az. 

Milyen más erdélyi projektekben vettél eddig részt ezeken kívül és milyen jövőbeni tervek vannak?

A Trióval nagyon sokat játszottam itt, de Luiza Zannal, Gyárfás Istvánnal, Pély Barnával, és a Jazzpression zenekarral is felejthetetlen turnékon és koncerteken vagyunk túl. Jövő novemberben Falusi Mariannal tervezünk egy hosszú turnét, de addig biztos sok más koncert is lesz még Erdélyben és Romániában.

Schranez Rebeka


2017. április 4. 12:18

Minden jog fenntartva. 2017 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA